Hamarosan meghírdetésre kerülnek az új uniós pályázati kiírások
Napokon belül indul az új Széchenyi-terv . A hónap közepén jelenti be a kormány az új Széchenyi-terv indulását. A program
egyik fő célja a foglalkoztatás bővítése.
A pályázatok legnagyobb kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások.
A forrásokat főként a 2007-ben indult Új Magyarország fejlesztési terv
megmaradt uniós támogatásai biztosítják.
Január 15-én indul az új Széchenyi-terv, amelytől az Orbán-kormány elsősorban a
foglalkoztatás bővítését várja. A Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. szerint a
jövőben a pályázati forrásoknak körülbelül a felét kizárólag kis- és
középvállalkozások érhetik majd el. A kormány tervei szerint ez a szektor minden
kiírásban előnyt élvez majd: a kis- és középvállalkozásokat plusz pontszámmal,
magasabb elérhető támogatási mértékkel igyekeznek fejlesztésre ösztönözni.
A mikrovállalkozások szintén kiemelt elbánásra számíthatnak külön pályázati
kiírásokkal, magasabb elérhető támogatási mértékkel.
Az új Széchenyi-tervben vállalt egymillió új munkahely érdekében általános
elvárás lesz a munkahelyek megőrzése és a személyi jellegű ráfordítások növelése
(ez alól kivétel csak a közvetlenül a kitörési ponthoz kapcsolódó kiírások
esetében lehetséges). Induló vállalkozások esetében várhatóan
alapkövetelményként jelenik majd meg, hogy a projekt befejezését követő két
üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak összege elérje az
elnyert támogatás összértéket. Nagy összegű, komplex fejlesztési projektek
esetében (elsősorban nagyvállalatoknál) a bázisévhez képest nettó
létszámnövekmény vállalását is előírja majd a támogató.
A terv lényeges, új vonása a kombinált konstrukciók megjelenése, amelyekben
egyaránt jelen van a vissza nem térítendő támogatás és a garanciával felvett
hitel. A hitelekhez tervezett nyolcvanszázalékos garancia a bankok számára is
pozitív újdonság, érdekeltté teszi őket a hitelkihelyezésben.
Az új Széchenyi-terv forrásait főként a 2007-ben indult Új Magyarország
fejlesztési terv megmaradt uniós támogatásai biztosítják. Ismert, hogy a Európai
Unió 2013-ig összesen nyolcezermilliárd forintot biztosított hazánknak. Ebből
jelenleg mintegy 1900 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint olcsó, gyors és hatékony pályázati
rendszer jön létre egyszerű eljárási renddel, kevesebb adminisztrációval,
gyorsabb elbírálási és kifizetési határidőkkel. Lehetőség nyílik a pályázatok
CD-n történő benyújtására. Jelenleg a pályázati dokumentumok terjedelme a kis-
és középvállalkozásoknál kétszáz oldal, de a nagyberuházásoknál akár 15
kilogramm papír postai feladására is akadt példa. A szaktárca egységes adatlapot
vezet be a vállalkozásoknak. A korábbi 30-40 oldalas adatlap akár hétszáz
adatmezőt is tartalmazott, ezt nyolc oldalra és 150 adatmezőre csökkentik.
Egyszerűsítik az intézményrendszert is. Eddig tizenöt közreműködő szervezet,
nyolc irányító hatóság, háromezer ember és tizenöt operatív program kezelte a
fejlesztéspolitikát, az pedig rossz hatékonysággal működött.
A program kitörési pontjai
Munkagazdaság
Fontos cél a munkát terhelő adók csökkentése és a teljesítmény nélkül szerezhető
jövedelmek visszaszorítása. Általánossá kell tenni a rugalmas és egyszerűsített
munkavállalási formákat, s fejleszteni kell a munkavállalást könnyítő
közszolgáltatásokat (például bölcsőde, óvoda, közösségi közlekedés). A
foglalkoztatásban kiemelt szerepet kap az építőipar, a turizmus és a
mezőgazdaság.
Egészségipar
Egy-egy komplex program, amely egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus
adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza, másrészt az egészséget
szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja rendszerbe. A program
elemei közé tartozik az egészségturizmus, az ásványvíztermelés, a szépségipar,
az orvosiműszer-gyártás, a gyógyszeripar.
Zöldgazdaság
Ebbe a kitörési pontba tartozik a megújuló és alternatív energiaforrások
(geotermikus energia, biomassza, energianövények, nap- és szélenergia)
hasznosítása. A program részei még: biokertészet, bioélelmiszer-ipar,
biotechnológiai kutatások, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, az épületek
energiahatékonyságának javítása, természet- és vízvédelem.
Tudásgazdaság
Ez a kitörési pont széles területet fed le, s azokra az iparágakra összpontosít,
ahol a legfontosabb az új tudás megteremtése és alkalmazása. Idetartozik például
a kutatás-fejlesztés, az innováció, a járműipar, az egészségipar, az
informatika, a kreatív iparágak (filmipar, dizájn, építészet, iparművészet,
szórakoztatóipar, webes és internetes szolgáltatások).
Otthonteremtés
A legfontosabb célkitűzések: az új lakások száma három éven belül haladja meg az
évi negyvenezret, növelni kell a lakáscélú takarékoskodást, az államnak
segítenie kell az első lakás megszerzését, el kell indítani egy
szociálisbérlakás-programot, hangsúlyt kell helyezni az energiatakarékos
megoldásokra, komplex programot kell készíteni a panellakások felújítására.
Hálózati gazdaság
Ez a terület az autóipart, a beszállító háttériparokat, a regionális
klasztereket, a kereskedelmi hálózatokat, a logisztikát öleli fel. Hangsúlyt
helyez a hazánk tranzitszerepének kedvezőbb gazdasági kihasználásához kapcsolódó
iparágakra, megjelöli a Kárpát-medencei gazdasági térség felépítését, s a
hálózatba szerveződő üzleti és ingatlanfejlesztési szolgáltatásokat,
központokat.
Tranzitgazdaság
A magyar gazdaság versenyképességét erősíti az ország kiemelkedő földrajzi
adottságait kihasználó közlekedési rendszer kiépítése. Olyan rendszert kell
létrehozni, amely beépül az európai és a regionális integrált közlekedési
hálózatokba, figyelembe veszi a környezeti és energetikai szempontokat, valamint
technológiai színvonala közelít az európai élvonalhoz.
forrás:http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/napokon_belul_indul_az_uj_szechenyiterv_20110110.html
