1. gazdasági társaság,: bt, rt, kkt, kft
2. egyéb szövetkezet (KSH:129)
3. egyéni vállalkozó, egyéni cég

  Támogatható tevékenységek: A támogatható tevékenységek a gazdasági versenyképesség fejlesztése és az új munkahelyekkel összefüggésben:

1. az üzleti tevékenységet, szükség szerint környezetvédelmi előírásokat szolgáló infrastruktúra és/vagy ingatlanfejlesztés és/vagy
2. a technológia-korszerűsítést és a a kpacitások bővülését eredményező eszközbeszerzés és/vagy
3. az innovációt elősegítő humánerőforrás fejlesztés

A támogatásokra a különböző fejlesztési célok szerinti operatív programok (OP) keretében lehet pályázni, így például a Gazdaságfejlesztési OP hivatott a vállalkozások számára közvetlen forrást biztosítani. A tematikus programokon kívül, minden régiónak külön is létezik ilyen fejlesztési programja, összesen hét regionális operatív programot alkotva.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (2007-2013) eredetileg előirányzott keretösszeg megközelítőleg 6 788 milliárd forint. Az eltelt majdnem három és fél évben megközelítőleg 729 milliárdot, azaz mindössze a keret 10,74 százalékát fizették ki a nyerteseknek. Ez nem jelenti, hogy a fennmaradó összeget teljesen új projektekre lehet fordítani, ugyanis a megítélt támogatások összege összesen már több mint 3 170 milliárd forintot tesz ki, amely az teljes keret majdnem 47 százaléka. Ebből a megközelítőleg öt 4-es metrónyi összegből már szerződésben rögzített 2 784 milliárd forint, a keret 41 százaléka. Ez utóbbi adatok már közelebb állnak a “félidő-félpénz” felosztáshoz.

Közlekedés, Pest megye – ezek hasítanak

Az operatív programok közül a forrásokat a Közlekedés OP-ban (KÖZOP) kötötték le a legnagyobb arányban, ahol a megítélt támogatás aránya már túllépte a 72 százalékot és a kifizetésekben is átlag felett teljesít. Ennek mintájára arányaiban a legtöbb lehetőség a Társadalmi Megújulás (TÁMOP), valamint Környezet és Energia (KEOP) programokban vannak 28 és 30,5 százalékos forráslekötöttségnél. A kifizetések aránya ijesztő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint. A TÁMOP és a KEOP pályázóinak a keretösszeg két százalékával sem volt szerencséjük találkozni bankszámlájukon.

A konkrét összegeket nézve is toronymagasan vezet a KÖZOP 1228 milliárd forint megítélt támogatással és több mint 260 milliárd elutalt támogatással. Az arányokat is figyelembe véve a KEOP 21 milliárd és a TÁMOP 85,6 milliárd forint kifizetett összege szomorkodik a skála másik végén.

A régiók versenyében a kifizetéseket tekintve éppen az a Közép-Magyarország áll a legjobban, amely relatív fejlettsége miatt konvergencia régiónak sem minősül (a konvergencia régiók bizonyos támogatások esetében magasabb támogatási arányt élveznek). Rekordszámú, több mint 4200 projekttel, összesen 1000 milliárd forint megítélt támogatással az ország “Pest megye központúsága” ezúttal is megtörhetetlennek tűnik. Jól teljesít Észak-Alföld a második helyen. Jellemző, hogy megítélt a támogatás összege (540 milliárd) nem sokkal több, mint az első helyezett fele. A számok tanúsága szerint abszolút értékben eddig Észak-Magyarország nyerte a legkevesebb támogatást. Itt 61 milliárdot kaptak kézhez az élelmesek.

A helyzet villámértékelése során megállapíthatjuk, hogy a támogatási összegek jelentős része, az igazi pénz még csak most érkezik meg a gazdaságba. Ennek idővel közvetetten az új kormány pozícióját erősítő hatása lehet, ha a multiplikálódó pénz a beígért új Széchenyi-tervvel karöltve támogatja a keresletet. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy Magyarország az Európai Unióban a top 7 közé tartozik a jóváhagyott támogatások arányát tekintve. A térség többi országa többé-vagy kevésbé elmarad mögöttünk.

 Szebeni Dávid
Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságpolitika Tanszék

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=3&i=132759

1. gazdasági társaságok
2. szövetkezetek

feltéve hogy kettős könyvvitelt vezetnek és nem tartoznak az EVA hatálya alá Támogatható tevékenységek:

1. Alapkutatás
2. Alkalmazott (ipari) kutatás
3. Kísérleti fejlesztés

A Bíráló Bizottság döntési javalata a GOP IH vezetőjéhez, vagy az általa felhatalmazott személyhez kerül döntésre. Rendelkezésre álló keretösszeg: 11 Milliárd Ft Pályázati felhívás kódszáma: GOP-2010-1.1.1 Pályázatkezelő szervezet: MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt Pályázati dokumentáció letöltése: http://www.nfu.hu/doc/4 ]]> http://www.palyazatmentor.hu/gop-2010-1-1-1-piacorientalt-kutatas-fejlesztesi-tevekenyseg-tamogatasa-konvergencia-regiok/feed/ 0 http://www.palyazatmentor.hu/hulladdekbol-energia/ http://www.palyazatmentor.hu/hulladdekbol-energia/#comments Mon, 03 May 2010 18:18:40 +0000 tardimariann http://palyazatmentor.hu/?p=480 Az Európai Unió támogatásával pelletgyártó üzem épül a Veszprém megyei Bakonyjákón. A 260 millió forintos beruházás célja, hogy a környék faipari üzemeiben keletkező hulladékokat, melléktermékeket energetikailag hasznosítsák.

- A külföldi multinacionális cégek is érdeklődnek a pellet iránt, de nekik kevesebb a szakmai tapasztalatuk, illetve a közvetlen kapcsolatuk a helyiekkel. Egyelőre ez az előnyünk, sajnos a tőkénk meg nekünk kevesebb – mondja Nagy Pál, a Jákófa Kft. ügyvezető igazgatója.

Úgy tűnik, ez a probléma is megoldódott. Öt éve próbálnak támogatást szerezni elképzelésükhöz, s idén végre elnyerték a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt pályázatot. Így a cég 50 százalékos – 127 millió forintnyi -támogatást kapott a Környezeti és Energetikai Operatív Program keretében.

- Az új üzemben 5 ezer tonna 8 százalékos nedvességtartalmú fűrészport szeretnénk pellettálni. De, hogy ez meglegyen, ahhoz durván 10 ezer tonna alapanyag kell, mert az szárításkor is veszít a súlyából, no meg a szárító üzemeltetéséhez is kell a fűtőanyag.
A beruházás célja a fűrészáru-gyártás során keletkező faipari melléktermékek energetikai hasznosítása.

Magyarországnak uniós feladatként 2020-ig 13 százalékra kell növelnie a megújuló energia arányát az energiatermelésben. A projekt hozzájárul ahhoz az uniós előíráshoz is, amely szerint csökkenteni kell a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát. Így a pelletgyártással a hulladékból zöldenergia, szilárd tüzelőanyag keletkezik.

- A piac a megújuló energiahordozók nagyobb térnyerése felé tendál, mivel a támogatásokon túl gazdasági szempontból ez olcsóbb. Tehát a lakosságot már nem kell támogatni abban, hogy ezt az energiahordozót használja. Energia egyenértéken a jelenlegi pelletárak, a földgáz árával összehasonlítva 30 százalékkal olcsóbbak. A 20-50 kW-os teljesítményű kazánokban a pellet gazdaságosabban és sokkal egyszerűbben tüzelhető, nem beszélve arról, hogy 1 tonna pellet alig több, mint 1 köbméter. Ugyanennyi energia előállításához faaprítékból 4-4,5 köbméternyi kell. A pellet, az egy granulátum, tehát könnyű és egyszerű adagolni. Az apríték esetében a tüzelőberendezések költségesebbek, bonyolultabbak, karbantartásuk nagyobb költséget igényel, bár senki nem vitatja: az apríték önmagában olcsóbb, mint a pellet.

Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/hulladekbol_energia

Az ágazatban a beruházási kedvet az elérhető támogatások határozzák meg, a beruházási döntéseknél az elérhető támogatás sok esetben megelőzi a gazdasági szempontokat. Ez azt eredményezi, hogy elérhető támogatások és az ezeket kiegészítő finanszírozási lehetőségek híján a gazdaságilag racionális beruházások megvalósulása időben csúszik, a  gépkereskedőknél megnövekszik a készletfinanszírozás költsége, és ezáltal nő a vevőknek kínált végső ár is.

„Nemzetgazdasági szinten termelő beruházások nélkül nincs kilábalás a válságból. Ezt a mindenki számára kedvezőtlen hektikus állapotot úgy lehetne feloldani, ha a 2013-ig meghirdetésre kerülő mezőgazdasági géptámogatások esetén a 2010. január elseje után megkezdett beruházásokkal is lehetne pályázni.” – mondta Magyary Péter, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. finanszírozási igazgatója.

„Az EU támogatott gép-beruházások lízing finanszírozását évek óta diszkriminálja a hazai szabályozás, így ezeket a beruházásokat egyelőre csak magasabb kockázat mellett, és ezért drágább, magasabb önerő és pótlólagos fedezetek bevonását igénylő hitellel lehet megfinanszírozni.” – mondta Hordós Zoltán , a Lízingszövetség elnöke. 

A KITE és a Lízingszövetség konkrét javaslatokat fogalmazott meg a mezőgazdasági területen dolgozó kis és középvállalkozások versenyképességének fokozására. Eszerint a lízingcégnek közvetlenül utalt támogatás összege eleve önerőként szolgálhat, növelve a finanszírozás biztonságát, ezáltal több kkv számára lehetővé téve a beruházást. Versenyképessé kell tenni a forint alapú finanszírozást, ami nagyobb támogatás intenzitással, az euró javára fennálló kamatkülönbözetet ellensúlyozó kamattámogatással érhető el. Csökkenteni kell a mezőgazdasági gépberuházások nagyfokú hullámzását, a 2013-ig meghirdetésre kerülő programokban lehetővé kell tenni, hogy a 2010 január 1. után akár pénzügyi lízing formában megkezdett beruházásokkal is lehessen pályázni

A 2009 év végi pályázatok során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rendelete alapján a lízingcég számláját is elfogadták a támogatás folyósításának alapját képező szállítói számlaként, ami lehetővé tette a lízing esetében is az egyösszegű támogatás folyósítását, ezt az eljárást célszerű alkalmazni minden későbbi kiírásnál.

„A mezőgazdaság finanszírozásának megoldása érdekében a Lízingszövetség elengedhetetlennek tartja, hogy az összes futó agrártámogatási programba beemeljék a lízinget, mint korlátozás nélkül használható finanszírozási formát. Addig ugyanis ezek a vállalkozások versenyhátrányban lesznek. Arról nem is beszélve, hogy a kieső kkv beruházások a reálgazdaság egészére is kedvezőtlenül hatnak.” – tette hozzá az elnök.

Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/hitel/a-lizing-mentheti-meg-a-hazai-gazdakat-314600

1. gazdasági társaságok, szövetkezetek (KSH 112, 113, 114, 211, 212, 226)
2. helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások (KSH 321, 322, 362, 364)
3. Szövetkezetek (KSH: 121, 122, 124, 125, 129)
4. egyéb vállalatok (KSH: 721, 722, 723)

1. A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása
2. A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítása, bővítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása

Mit jelent maga az innováció?

Innovációnak valamilyen újdonság bevezetését tekintjük a vállalkozásoknál. Így az innovációt megkülönböztetem az invenciótól, ami a találmányt jelenti, mert azt nem biztos, hogy bevezették. Nagyon jó, ha bevezetik, de amíg nem, addig nem innováció. Az innováció jelenthet új terméket, jelenthet új technológiát, újfajta szervezeti megoldást, és jelenthet valamilyen újfajta marketing tevékenységet.

A kis és középvállalkozások a multinacionális vállalatokkal szemben sokszor szenvednek hátrányt. Ennek ellenére mennyire képesek innovációs lehetőségekkel élni a hazai és az európai kis- és középvállalkozások?

A multinacionális vállalatok hazai jelenléte – ha azok innovatívak – nagy mértékben segíthet abban, hogy a magyar kisvállalatok is innovatívak legyenek, hiszen a nagyok maguk után húzhatják a kicsiket.

Egy nagyon innovatív vállalkozás esetében pedig a multinacionális vállalatnak érdeke lehet, hogy hasznosítsa azt, bevonja a hálózatába, és megbízást adjon számára, esetleg felvásárolja az új tudással rendelkező innovatív kisvállalkozást. Ez utóbbi esetben persze megszűnik kisvállalkozásnak lenni.

Magyarországon nagyon sok kisvállalkozás van, és ezek közül az innovatívak aránya európai összehasonlításban eléggé csekély.

Az Európa 2020 gazdasági stratégia az innovációt kívánja a gazdaságot „beindító új motor” helyére helyezni. Miben különbözik egy innovatív vállalat egy nem innovatívtól? Az innováció megléte valóban versenyképességet jelent?

A mi vizsgálatunk technológiai és tudásorientált ágazatokra koncentrál az innováció mértékét tekintve. Sajnos azzal kellett szembesülnünk, hogy a vállalkozások jelentős része nem innovatív.

A vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy azok a kisvállalkozások, amelyek innovatívak, sokkal sikeresebbek a külpiacokon. Exportképesek, be tudnak szállítani, illetve nemzetközi hálózatokba bekacsolódni. A nem innovatív vállalkozások nagyon nehezen jutnak ki a külpiacra.

A mi vizsgálatunk a gazdasági válság kezdetének az időszakára esett. Arra az időre, amikor egy vállalkozás számára különösen nagy probléma volt, ha csak a belföldi piacon tudott értékesíteni. Ez utóbbi cégeket a válság sokkal mélyebben érintette, mint azokat a vállalkozásokat, amelyek más piacokon is rendelkeztek érdekeltséggel.

Kedden (április 27.) az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a kulturális és kreatív ágazatok jövőjéről, amely – az Unió révén bevezetett – Zöld Könyv által meghatározott finanszírozási források könnyebb elérhetőségére alapoz. Ön szerint hogyan juthatnak könnyebben finanszírozáshoz a kis- és középvállalkozások, amelyeknek egyetlen ütőlapjuk a kreativitásuk. Illetve hogyan lehetne ösztönözni a nagyobb fokú innovációt és kísérletezést?

Nagyon fontos, hogy a vállalkozásnak legyen egy megbízható, jó üzleti terve. Az adófizetők pénzét nem lehet elpazarolni, és a bankok sem szívesen nyújtanak kölcsönöket megalapozatlan tervekre. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy az innováció – különösen, ha radikális innovációról beszélünk, amikor valamilyen átütő erejű újításról van szó – egy kockázatos tevékenység, és a finanszírozásban is vállalni kell ezt a kockázatot. Ha a finanszírozó kockázatkerülő magatartást tanúsít, akkor nem tud innovációt finanszírozni. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb.

Az amerikai gazdaság azért sikeres és azért valósul meg nagyon sok innováció, mert megfelelő források állnak rendelkezésre az áttörő újdonságok finanszírozására. A kockázatos újdonság bevezetésével kísérletező vállalkozó, ha csődbe ment, Amerikában juthat újra finanszírozási forráshoz. Európában ez a kultúra még nem nagyon alakult ki. Nagyon keskeny az a mezsgye, ami a reális és az irreális kockázatvállalás között van.

Nemcsak a vállalkozói, de a finanszírozói magatartás változására is szükség van. Nem lehet ugyanolyan banki feltételeket kialakítani egy kis összegű hitel nyújtásakor, mint amit a nagyságrendekkel komolyabb összegű hitelek esetében.

Mennyire van különbség a hazai források és az uniós források lehívása között a KKV-k tekintetében?

Az általunk vizsgált (technológia igényes ágazatok vállalkozásai) körben a támogatók között az innovatív vállalatok a magyar szervezetek közül a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) tarják a legfontosabbnak és csak ezt követően fordulnak elő EU-tól közvetlenül megpályázható források.

Az uniós források egyik fatája a Strukturális és Kohéziós Alapokból származik, és a pályáztatás és finanszírozás is tulajdonképpen Magyarországon történik. Ez könnyített feltételeket jelent ahhoz képest, amikor a vállalkozások közvetlenül pályáznak az Uniónál a különböző kutatás-fejlesztési alapokhoz, vagy egyéb uniós forrásokhoz.

Mindegyik forrás esetében sok bürokráciával jár, és időigényes a pályázás, a nyilvántartás. Nagyon sok szervezet jött létre, amelyek a kisvállalkozásokat igyekeznek ebben a munkában támogatni. Ezeknek a szervezeteknek a pályázati kultúra nevelésében fontos szerepük van, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezek a támogató szervezetek maguk is tanulják még ezt a nem könnyű folyamatot. .

Cs. L.: Aki idáig is innovatív volt és pályázott, az ezután is sikeres lesz. Aki eddig sem volt az, azokat a cégeket nehéz rávenni, hogy ezzel megpróbálkozzanak. A pályázatok legnagyobb hátulütője a sok bürokratikus nehézség, amely mellett a várható haszon sokszor eltörpülni látszik.

A Fidesz-programjában olvasható volt, hogy innovatív közbeszerzési politikát igyekszik majd megvalósítani. Ez segíthetné a kis- és középvállalkozásokat?

A magyar közigazgatásban és a közszférában hihetetlenül sok lehetőség lenne innovációra.

Ha a Fidesz-kormány valóban jelentős innovációkat valósít meg a közigazgatásban, amelynek egyik része lehet a közbeszerzési politikában megvalósítandó innováció, az mindenképp segítené a kisvállalkozásokat.

Mik lehetnek a nemzetköziesedés feltételei egy hazai kis- és középvállalkozások esetében?

A felvételünk tanúsága szerint az innovatív vállalkozásoknál a nemzetköziesedés szempontjából nagyon fontos a piacok, az új tudás és az új technika megszerzése.

A nem innovatív vállalkozásoknál viszont nagyon fontos feltétel az, hogy magasan képzett szakembereket tudjanak alkalmazni. Ebből közvetetten lehet arra következtetni, hogy szakember-hiánnyal néznek szembe, ezért is nem innovatívak.

Az innovatív vállalkozások szerint az ő nemzetköziesedésüket a kormányzati támogatások és a kedvezmények segítik, és fontos motiváció, hogy a tudományos intézményekkel kapcsolatba tudjanak lépni.

Milyen tendenciák figyelhetők meg a K+F területén?

Az elmúlt három évben innovációt folytató olyan vállalkozások számaránya – amelyek maguk számára végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet – a vizsgált mintában 73 százalékra tehető. Tehát a jelentős többségről van szó.

Azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az innováció megvalósítása érdekében külső tudást vesznek igénybe, például szabadalmat vásárolnak csupán 13 százalékra tehető.

Ezt az arányt alig haladja meg azoké, akik a másoknál végzett kutatás-fejlesztési eredményeket átvéve valósítanak meg innovációt..

Érdekes azonban, hogy az innovatív vállalkozásoknak egyharmada mások részére végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, amely eredmények másutt válhatnak innovációvá.

Beszélhetünk-e valamifajta hálózati kapcsolatról a KKV-k körében?

Cs. L.: A KKV-k körében igen alacsony az együttműködési hajlandóság.

I.A.: Fontos lenne, hogy hálózatosodjanak a kisvállalkozások. Működjenek együtt egymással, úgy hogy a nagyobb vállalatok hálózatába kerüljenek bele, és hogy szinergikus hatások is legyenek. Ez azonban nagyon alacsony ebben a körben.

Az információ-technológia ágazata kifejezetten innovatív területnek tekinthető. Mi jellemzi az IT-vel foglalkozó kis- és középvállalkozásokat?

Cs. L.: A magyar kisvállalkozóknak ott van esélyük, ahol viszonylag kicsi a beruházás igénye, és sokkal inkább lehet a jól képzett munkaerőre támaszkodni. Egy-egy ötlettel, egy-egy jól megcélzott réspiaccal nagyon jó növekedési lehetőségeket tudnak megteremteni. Ha képesek olyan lehetőségeket kiaknázni, amit a nagy cégek vagy még nem fedezték fel, vagy nem éri meg nekik az adott területre betörni, a hazai cégeknek – nemcsak itthon, de európai vagy globális szinten – nagyon jók a növekedési esélyeik.

Forrás: http://kitekinto.hu/europa/2010/05/02/van-e_jovjuk_van_a_kisvallalkozoknak

1. kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, kivéve non profit gazdasági társaságok
2. szövetkezetek
3. SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

1. Eszközbeszerzés, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának
2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás, amennyiben megfelele az induló beruházás fogalmának
3. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja
4. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licence, gyártási know-how beszerzések
5. Információs technológia fejlesztés
6. Piacra jutás támogatása
7. Vállalati HR fejlesztés
8. Tanácsadás igénybevétele pl: vállalati stratégiai tanácsadás, szerveztefejlesztési tanácsadás, logisztkai tanácsadás
9. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási-, vezetési-, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása

A Bíráló Bizottság döntési javalata a ROP IH vezetőjéhez, vagy az általa felhatalmazott személyhez kerül döntésre. Rendelkezésre álló keretösszeg: 3,5 Milliárd Ft (2010. évre) Pályázati felhívás kódszáma: KMOP-2010-1.2.1/B Pályázatkezelő szervezet: MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt Pályázati dokumentáció letöltése: http://www.nfu.hu/doc/4 ]]> http://www.palyazatmentor.hu/kmop-2010-1-2-1b-komplex-vallalati-technologia-fejlesztes-mikro-kis-es-kozepvallalkozasok-szamara-kozep-magyarorszagi-regio/feed/ 0 http://www.palyazatmentor.hu/gop-2010-2-1-1b-komplex-vallalati-technologia-fejlesztes-mikro-kis-es-kozepvallalkozasok-szamara-konvergencia-regiok/ http://www.palyazatmentor.hu/gop-2010-2-1-1b-komplex-vallalati-technologia-fejlesztes-mikro-kis-es-kozepvallalkozasok-szamara-konvergencia-regiok/#comments Mon, 19 Apr 2010 13:25:24 +0000 tardimariann http://palyazatmentor.hu/?p=582 Beadási határidő: 2010.05.31.-2010.09.06. Pályázati felhívás megjelenésének dátuma: 2010.04.19. Támogatás intenzitása: 30-50% Támogatási összeg min.-max: 20.000.001 millió Ft – 150 millió Ft Pályázók köre: Megvalósítás helyszíne: konvergencia régiók

1. kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, kivéve non profit gazdasági társaságok
2. szövetkezetek
3. SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

1. Eszközbeszerzés, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának
2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás, amennyiben megfelele az induló beruházás fogalmának
3. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja
4. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licence, gyártási know-how beszerzések
5. Információs technológia fejlesztés
6. Piacra jutás támogatása
7. Vállalati HR fejlesztés
8. Tanácsadás igénybevétele pl: vállalati stratégiai tanácsadás, szerveztefejlesztési tanácsadás,   logisztkai tanácsadás
9. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási-, vezetési-, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása

A Bíráló Bizottság az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján a rendelkezésre álló keret erejéig, a legmagasabb összpontszámot elért pályázatok támogatására tesz támogatási javaslatot.

A Bíráló Bizottság döntési javalata a GOP IH vezetőjéhez, vagy az általa felhatalmazott személyhez kerül döntésre. Rendelkezésre álló keretösszeg: 11 Milliárd Ft Pályázati felhívás kódszáma: GOP-2010-2.1.1/B Pályázatkezelő szervezet: MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt Pályázati dokumentáció letöltése: http://www.nfu.hu/doc/4 ]]> http://www.palyazatmentor.hu/gop-2010-2-1-1b-komplex-vallalati-technologia-fejlesztes-mikro-kis-es-kozepvallalkozasok-szamara-konvergencia-regiok/feed/ 0 http://www.palyazatmentor.hu/gop-2010-2-1-2-komplex-beruhazasok-tamogatasa-a-komplex-programmal-segitendo-leghatranyosabb-kistersegekben/ http://www.palyazatmentor.hu/gop-2010-2-1-2-komplex-beruhazasok-tamogatasa-a-komplex-programmal-segitendo-leghatranyosabb-kistersegekben/#comments Mon, 19 Apr 2010 13:02:41 +0000 tardimariann http://palyazatmentor.hu/?p=578 Beadási határidő: 2010.05.31.-2010.12.31. Pályázati felhívás megjelenésének dátuma: 2010.05.11. Támogatás intenzitása:  max 50% Támogatási összeg min.-max: 20.000.001 Ft - 500 millió Ft Pályázók köre: Megvalósítás helyszíne: komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek

1. kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok (kivétel nonprofit gazdasági társaságok)
2. szövetkezetek
3. SZJA hatálya alá tartotó egyéni vállalkozók

1. Eszközbeszerzés, amennyiben megfelel az induló beruházás fogalmának
2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás, amennyiben megfelele az induló beruházás fogalmának
3. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja
4. Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licence, gyártási know-how beszerzések
5. Információs technológia fejlesztés
6. Piacra jutás támogatása
7. Vállalati HR fejlesztés
8. Tanácsadás igénybevétele pl: vállalati stratégiai tanácsadás, szerveztefejlesztési tanácsadás,   logisztkai tanácsadás
9. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási-, vezetési-, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása