Pályázatmentor » Friss hírek

Elindult az Új Széchenyi Terv – a kormány 93 új pályázatot indít 1100 milliárd forint értékben

Tardi Marianna — Fri, 14 Jan 2011 15:38:34 +0000

Elindult az Új Széchenyi Terv – Fellegi Tamás bemutatta a
megújuló fejlesztéspolitikát Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter
emutatta az Új Széchenyi Tervet 2011. január 14-én, Budapesten.
A Budapest Marriott Hotelben megtartott ünnepélyes indulásnál jelen volt
számos politikus, közéleti személyiség, és valamennyi vállalkozó és civil partner,
akik hasznos javaslataikkal hozzájárultak az Új Széchenyi Terv kidolgozásához.

Fellegi Tamás kijelentette, hogy a kormány megújította a fejlesztéspolitikai
rendszer minden egyes elemét azért, hogy az a lehető legnagyobb mértékben
segítse a pályázni szándékozó vállalkozások életben maradását és gyarapodását.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány úgy határozta meg a fejlesztési
célokat, hogy az egyes ágazati fejlesztések képesek legyenek egymás hatásait
erősíteni, és úgy valósuljanak meg, hogy csökkenjenek az országban meglévő
területi különbségek.

A fejlesztési tárca vezetője rámutatott: a kormány szakított a korábbi
gyakorlattal, amely alaptalan és egyéni érdekeket szolgáló ötleteket kiemelten
megvalósítandó projektekként kezelt, amivel pénzt, időt és energiát vontak el a
valóban nélkülözhetetlen, jól átgondolt és sok esetben saját erőből előkészített
és megtervezett közérdekű fejlesztésektől. A megújult fejlesztéspolitika a
korábbinál hatékonyabban működő intézményrendszert, jóval egyszerűbb támogatási
folyamatot és szabályozást jelent. A korábbi 24 jogszabály helyett egy
kormányrendelet összegzi a szabályozást. A kormány számos ésszerűsítéssel
egyszerűsítette a pályázást azért, hogy a forrásokat minél gyorsabban, minél
hatékonyabban jussanak el a vállalkozásokhoz – jelentette ki Fellegi Tamás.
Példaként említette – többek között – az elektronikus pályázatást, az egyszerűbb
nyilatkozattételt, a rövidebb adatlapokat, valamint a gyorsabb eljárásokat és
kifizetéseket.

Fellegi Tamás bejelentette: a kormány 93 új pályázatot indít 1100 milliárd
forint értékben, amelyek támogatására a kibővített pénzügyi eszközöket hozott
létre. Ezek révén minden forráshiánnyal küzdő vállalkozás pénzhez juthat. A
miniszter a Nemzeti Programok ismertetése kapcsán kiemelte, hogy az Új Széchenyi
Tervnek az egyéni kezdeményezések támogatásán túl gondolnia kell közös nemzeti
céljaink megvalósítására is. Ezek megfogalmazásakor – fejtette ki a miniszter -
kormány figyelemmel lesz a régiók közötti egyensúly és egyenletes fejlődés
feltételeinek biztosítására. Fellegi többek között felsorolta az országos
útépítési programokat, mellékúthálózat és kerékpárút-fejlesztést, több új híd
építését, valamint a GSM-R technológián alapuló korszerű közlekedés biztonsági-,
és szervezési kommunikációs rendszer bevezetését. Megemlítette továbbá az
Ős-Dráva programot, Tisza-tavi fejlesztéseket, Budai Vár felújításának
megkezdését, a Talentis Programot, szegedi ELI szuperlézer programot, a Puskás
Ferenc Stadion és debreceni Nagyerdei Stadion felújítását. A miniszter kitért az
integrált egészségügyi fejlesztést magában foglaló Korányi Projektre, valamint a
közigazgatási hivatalok részeként létrejövő ügyfélszolgálati hálózatára is.

www.ujszechenyiterv.gov.hu

Hamarosan meghírdetésre kerülnek az új uniós pályázati kiírások

Tardi Marianna — Mon, 10 Jan 2011 12:20:28 +0000

Napokon belül indul az új Széchenyi-terv . A hónap közepén jelenti be a kormány az új Széchenyi-terv indulását. A program
egyik fő célja a foglalkoztatás bővítése.

A pályázatok legnagyobb kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások.
A forrásokat főként a 2007-ben indult Új Magyarország fejlesztési terv
megmaradt uniós támogatásai biztosítják.

Január 15-én indul az új Széchenyi-terv, amelytől az Orbán-kormány elsősorban a
foglalkoztatás bővítését várja. A Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. szerint a
jövőben a pályázati forrásoknak körülbelül a felét kizárólag kis- és
középvállalkozások érhetik majd el. A kormány tervei szerint ez a szektor minden
kiírásban előnyt élvez majd: a kis- és középvállalkozásokat plusz pontszámmal,
magasabb elérhető támogatási mértékkel igyekeznek fejlesztésre ösztönözni.

A mikrovállalkozások szintén kiemelt elbánásra számíthatnak külön pályázati
kiírásokkal, magasabb elérhető támogatási mértékkel.

Az új Széchenyi-tervben vállalt egymillió új munkahely érdekében általános
elvárás lesz a munkahelyek megőrzése és a személyi jellegű ráfordítások növelése
(ez alól kivétel csak a közvetlenül a kitörési ponthoz kapcsolódó kiírások
esetében lehetséges). Induló vállalkozások esetében várhatóan
alapkövetelményként jelenik majd meg, hogy a projekt befejezését követő két
üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak összege elérje az
elnyert támogatás összértéket. Nagy összegű, komplex fejlesztési projektek
esetében (elsősorban nagyvállalatoknál) a bázisévhez képest nettó
létszámnövekmény vállalását is előírja majd a támogató.

A terv lényeges, új vonása a kombinált konstrukciók megjelenése, amelyekben
egyaránt jelen van a vissza nem térítendő támogatás és a garanciával felvett
hitel. A hitelekhez tervezett nyolcvanszázalékos garancia a bankok számára is
pozitív újdonság, érdekeltté teszi őket a hitelkihelyezésben.

Az új Széchenyi-terv forrásait főként a 2007-ben indult Új Magyarország
fejlesztési terv megmaradt uniós támogatásai biztosítják. Ismert, hogy a Európai
Unió 2013-ig összesen nyolcezermilliárd forintot biztosított hazánknak. Ebből
jelenleg mintegy 1900 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint olcsó, gyors és hatékony pályázati
rendszer jön létre egyszerű eljárási renddel, kevesebb adminisztrációval,
gyorsabb elbírálási és kifizetési határidőkkel. Lehetőség nyílik a pályázatok
CD-n történő benyújtására. Jelenleg a pályázati dokumentumok terjedelme a kis-
és középvállalkozásoknál kétszáz oldal, de a nagyberuházásoknál akár 15
kilogramm papír postai feladására is akadt példa. A szaktárca egységes adatlapot
vezet be a vállalkozásoknak. A korábbi 30-40 oldalas adatlap akár hétszáz
adatmezőt is tartalmazott, ezt nyolc oldalra és 150 adatmezőre csökkentik.

Egyszerűsítik az intézményrendszert is. Eddig tizenöt közreműködő szervezet,
nyolc irányító hatóság, háromezer ember és tizenöt operatív program kezelte a
fejlesztéspolitikát, az pedig rossz hatékonysággal működött.

A program kitörési pontjai

Munkagazdaság

Fontos cél a munkát terhelő adók csökkentése és a teljesítmény nélkül szerezhető
jövedelmek visszaszorítása. Általánossá kell tenni a rugalmas és egyszerűsített
munkavállalási formákat, s fejleszteni kell a munkavállalást könnyítő
közszolgáltatásokat (például bölcsőde, óvoda, közösségi közlekedés). A
foglalkoztatásban kiemelt szerepet kap az építőipar, a turizmus és a
mezőgazdaság.

Egészségipar

Egy-egy komplex program, amely egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus
adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza, másrészt az egészséget
szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja rendszerbe. A program
elemei közé tartozik az egészségturizmus, az ásványvíztermelés, a szépségipar,
az orvosiműszer-gyártás, a gyógyszeripar.

Zöldgazdaság

Ebbe a kitörési pontba tartozik a megújuló és alternatív energiaforrások
(geotermikus energia, biomassza, energianövények, nap- és szélenergia)
hasznosítása. A program részei még: biokertészet, bioélelmiszer-ipar,
biotechnológiai kutatások, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, az épületek
energiahatékonyságának javítása, természet- és vízvédelem.

Tudásgazdaság

Ez a kitörési pont széles területet fed le, s azokra az iparágakra összpontosít,
ahol a legfontosabb az új tudás megteremtése és alkalmazása. Idetartozik például
a kutatás-fejlesztés, az innováció, a járműipar, az egészségipar, az
informatika, a kreatív iparágak (filmipar, dizájn, építészet, iparművészet,
szórakoztatóipar, webes és internetes szolgáltatások).

Otthonteremtés

A legfontosabb célkitűzések: az új lakások száma három éven belül haladja meg az
évi negyvenezret, növelni kell a lakáscélú takarékoskodást, az államnak
segítenie kell az első lakás megszerzését, el kell indítani egy
szociálisbérlakás-programot, hangsúlyt kell helyezni az energiatakarékos
megoldásokra, komplex programot kell készíteni a panellakások felújítására.

Hálózati gazdaság

Ez a terület az autóipart, a beszállító háttériparokat, a regionális
klasztereket, a kereskedelmi hálózatokat, a logisztikát öleli fel. Hangsúlyt
helyez a hazánk tranzitszerepének kedvezőbb gazdasági kihasználásához kapcsolódó
iparágakra, megjelöli a Kárpát-medencei gazdasági térség felépítését, s a
hálózatba szerveződő üzleti és ingatlanfejlesztési szolgáltatásokat,
központokat.

Tranzitgazdaság

A magyar gazdaság versenyképességét erősíti az ország kiemelkedő földrajzi
adottságait kihasználó közlekedési rendszer kiépítése. Olyan rendszert kell
létrehozni, amely beépül az európai és a regionális integrált közlekedési
hálózatokba, figyelembe veszi a környezeti és energetikai szempontokat, valamint
technológiai színvonala közelít az európai élvonalhoz.

forrás:http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/napokon_belul_indul_az_uj_szechenyiterv_20110110.html

Átalakul a közfoglalkoztatás

Tardi Marianna — Sun, 09 Jan 2011 12:54:44 +0000

Jelentős változások lépnek életbe 2011-től a közfoglalkoztatás területén.

A változások alapja egy alapvető szemléletváltás: a közfoglalkoztatást a kormány
áthidaló megoldásként kezeli, amelynek igazságosan, hatékonyan és átláthatóan
működőnek kell lennie.
A cél, hogy olyan közfoglalkoztatási rendszer működjön, amely nem hat az elsődleges
munkaerőpiac ellen.

Januártól a cégek – ha hátrányos helyzetű munkanélkülit szeretnének foglalkoztatni – a
vállalkozásban, akkor maximum 8 hónapig a bruttó bér- és járulék 70 százalékát
kaphatják meg támogatásként, és ez 4 hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel
társul. A Start és a Start Extra kártyának a kedvezményeit is lehetőség lesz
igénybe venni a továbbfoglalkoztatási 4 hónap alatt.

Kedvezményes a nők részmunkaidős foglalkoztatása
Január 1-jétől azok a munkaadók, akik készek részmunkaidős foglalkoztatást is
nyújtani a nőknek eddigi 27%-os TB járulék helyett mindössze 20%-os járulékot
kell, hogy fizessenek. A kormány azt reméli az intézkedéstől, hogy a nők
foglalkoztatási esélyeit javítani tudja és azoknak a női munkavállalókat is
képes munka lehetőséget juttatni, akik eddig pl. a gyermeknevelés mellett nem
tudtak részmunkaidőben munkát vállalni. Az intézkedés részben összefügg a gyes
feltételeinek megváltoztatásával: a gyes ismét 3 év, és heti 30 órában munka
vállalható mellette.

Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)

Új lehetőség a hazai vállalkozásoknak

Tardi Marianna — Sun, 09 Jan 2011 12:37:10 +0000

Az elmúlt félévben több a hazai vállalkozásokat segítő állami támogatású
hitelprogramot indított a kormány.Január 1-jétől újabb, eddig égetően hiányzó lehetőség nyílik meg a
hazai vállalkozások előtt: Széchenyi Önerő Hitel Program
indul a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeresen
megvalósuló projektek számának növelése érdekében (a hitel maximum 50 millió
forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű). Ez lehetővé teszi, hogy akár önerő
nélkül vagy minimális önerővel kezdjen valaki sikeres vállalkozásba.

A Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel 2010. augusztus 1-jétől működik (a
vállalkozások hitel-portfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és
bővítése érdekében legfeljebb 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű).

A Széchenyi Beruházási hitelprogram szeptember 1-jétől működik (maximum 50
millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű, a beruházások ösztönzése, a
vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében).

Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)